Egy falat szeretet - Kulisszatitok egy esküvői rendelés mögül

Egy falat szeretet - Kulisszatitok egy esküvői rendelés mögül

Helyszín: Merlot Borhotel, Edelény – 2025.05.31.

 Április elején keresett meg a menyasszony, határozott elképzelésekkel és egy nagyon szerethető kis listával: 

  • puncsszelet, 
  • zserbó, 
  • linzer, 
  • kókuszos keksztekercs, 
  • pogácsa, 
  • szezámmagos rúd.

Egy ilyen megkeresés mindig külön öröm számomra. Esküvőre sütni nem csupán egy munka: megtiszteltetés. Egy falatka része lehetek egy olyan napnak, amit az emberek egy életre megőriznek az emlékeik között.

A rendelés – hatféle íz, egy csipet boldogság

Ez az esküvő körülbelül 80 fős lesz, amit közepes mennyiségű rendelésnek szoktam hívni – de hidd el, minden egyes pogácsa ugyanannyi szeretetet kap, mintha hatszáz fős lenne a lagzi. A menyasszony köszönőcsomagokat is kért – szeletelve, dobozolva, szépen elrendezve – amit a vendégek a távozáskor kapnak kézbe. Itt nem csak süteményt adnak ajándékba, hanem egy falat emléket, egy falat szeretetet.

A készítés folyamata – idő, szeretet, rendszerezés (és némi zene)

Egy-egy ilyen rendelést általában 3–4 nap alatt készítek el. A linzert és a keksztekercset korábban szoktam, mert azoknak jót tesz, ha állnak egy-két napot – az ízek szépen összeérnek. A zserbó és a puncsszelet szintén pihennek a hűtőben egy éjszakát. A sós sütik mindig az utolsó napon készülnek, hogy igazán frissen roppanjanak. Zene mindig szól a konyhában – az adja meg a ritmust, az visz bele energiát. Ha belelendülök, még enni is elfelejtek. Ilyenkor nincs idő lazsálni, de van idő beletenni a szívet-lelket.

Amit nem látsz – apró részletek, nagy odafigyelés

Egy zserbó nem csak lekvár és dió. Minden egyes réteg ugyanúgy figyelmet kér. Nyújtani, kenni, szórni – háromszor is. A linzert kiszúrni, megtölteni, dobozba rendezni. Ezek apró dolgok kívülről nézve, de ezek adják meg a sütik valódi lelkét.

⏱️ Az idő mindig ellenségem – de tanulok belőle

Mivel főállás mellett készítem a rendeléseket, az idővel való harc örök. Esti sütések, éjszakába nyúló linzerezések, és persze a „miért csak 24 óra egy nap?” kérdés... Néha magamnak is nehezítem a dolgom, de minden hibából tanulok, és legközelebb már jobban osztom be.

Miért izgulok még mindig?

Az izgalom akkor jön, amikor átadom a sütiket.(már ha a GPS nem rossz fele navigál😅). Akkor már nincs több lehetőség javítani. De ez az izgalom is része annak, amiért csinálom: mert adni jó. Adni valami finomat, szépet, és lehetőleg hibátlant.

❤️ Egy falat emlék, egy falat gyerekkor

Amikor valaki megkóstolja a sütimet, azt szeretném, ha nem csak egy finom falat lenne – hanem egy visszakapott érzés. Egy régi emlék, egy vasárnapi uzsonna a nagyinál, egy régi gondolat, amit már majdnem elfelejtettél. Ha ez visszajön egy kókuszos keksztekercs vagy egy puha zserbó által, akkor tudom, hogy megérte minden egyes perc a konyhában.

Ha Te is szeretnél rendelni – legyen szó esküvőről, születésnapról, vagy csak egy kis „gyerekkori ízélményről” – keress bizalommal Instagramon vagy Facebookon!

Köszönöm, hogy itt voltál és elolvastad. Legyen szép napod!

Szeretettel: 

Sziszkó

Előző bejegyzés Következő bejegyzés