Tavaly nyáron sütöttem először lagzis barackot. Előtte már sokan kérdezték, hogy készítek-e, de akkoriban még nem volt a repertoárom része. Aztán gondoltam egyet, kerestem egy receptet a neten, kipróbáltam… és azóta nincs megállás. 😅
Az idei nyáron 37,5 kiló lagzis barackot készítettem, ami kb. 675 darab sütit jelent. Leírva is durva szám… azt szoktuk mondani, hogy a fülünkön is a lagzis barack folyt ki.
De hogy miért ilyen népszerű? Szerintem azért, mert ennek a sütinek nem áll neki akárki. Időigényes, szöszölős, tele buktatóval – pont ezért passzolják le nekem a párok az esküvőkre. Én meg persze örömmel vállalom, mert imádom készíteni. ❤️
A titkom? Nincs nagy varázslat, ugyanúgy készül nálam is, mint másnál. Talán csak a festésben van különbség – mindig más a színárnyalat, attól függ, milyen kedvem van, vagy mennyi időm. Háromféle színt szoktam használni, de ha a pár kér valamit, akkor ahhoz igazodom. Idén volt egy olyan kérés, hogy rózsaszín legyen – papíron jól hangzott, de a valóságban olyan fakó lett, hogy inkább elvetettük. Maradt a klasszikus narancssárga-zöld kombó, ami mindig gyönyörűen mutat.
A készítés minden részét szeretem – a hozzávalók kimérését, a tészta összeállását, a golyók formázását, a visszatöltést és a festést is. Az egész egy igazi csoda, ahogy a végén összeállnak a kis barackocskák.
Persze, mindig van valami vicces sztori.
Például, amikor Anya segített festeni, hulla fáradtak voltunk, és egyszer csak megszólalt:
– „Ez pont úgy néz ki, mintha formás popsija lenne!” 🤣
Na, ott sírtunk a nevetéstől.
A másik emlékezetes pillanat az volt, amikor Tesóm segített formázni, betettük a sütőbe, és nem akartak megnőni a barackok. Néztem, néztem, aztán leesett: kihagytam a szódabikarbónát. A legfontosabbat! Mehetett minden a kukába, és kezdhettem elölről. Akkor kevésbé volt vicces, most már annál inkább. 😄
A legtöbb barackot idén júniusban sütöttem, egy hétköznapi esküvőre – ott 9 kilót kértek belőle. De az egyik legszebb visszajelzés augusztus végén érkezett: a vendégek azt mondták a menyasszonynak, hogy gyerekkorukban ettek utoljára ilyet. Ennél szebb bókot nem is kaphattam volna.
Én magam nem szeretem az édes sütiket (igen, vicces, de így van 😅), viszont Anyának ez lett a kedvence – pedig régen nem szerette a barackot, csak az enyémet. Ez azért jól esik.
Ha valaki most állna neki először, annak azt tanácsolnám: legyen türelmes, szánjon rá egy egész napot, és amikor kimagozza a barackokat, legyen óvatos, mert törékeny a tészta. De higgye el, minden perc megéri, amikor a végén ott sorakoznak a színes, illatos, házias lagzis barackok. ❤️
Köszönöm, hogy elolvastad!
Szeretettel:
Sziszkó
Recept
Recept – Lagzis barack
Hozzávalók:
Tészta:
- 300 g porcukor
- 200 g vaj
- 2 db tojás
- 1 kk szódabikarbóna
- 200 ml tej
- 750 g liszt
Töltelék:
- 2 ek kakaópor
- 100 g porcukor
- 100 g vaj
- 100 g darált dió
- 4 ek baracklekvár
- 1 db rumaroma
Elkészítési idő: összesen 3-4 óra
Darabszám / mennyiség: 17–18 db / 1 kg
Sütési idő: 12–13 perc
Sütési hőfok: 180 °C (hőlégkeverés)
- A tészta elkészítése
- A vajat kikeverjük a porcukorral, majd egyesével hozzáadjuk a tojásokat.
- Belekeverjük a liszttel elkevert szódabikarbónát és a tejet.
- A tészta egy éjszakát pihenjen a hűtőben, így lesz könnyen formázható.
- Formázás és sütés
- A megpihent tésztából kis golyókat formázunk ( Én 20 g os golyókat formázok, az az ideális méret)
- Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk őket, és 180 fokon kb. 12–13 percig sütjük, amíg épphogy kapnak egy kis színt.
- Kivájás és töltelék
- Ha a kis golyók kihűltek, óvatosan kivájjuk a belsejüket (ezt a részt keverjük majd a töltelékhez).
- A kivájt belsőt összekeverjük a kakaóval, porcukorral, vajjal, darált dióval, lekvárral és rumaromával.
- Ezzel a krémmel töltjük vissza a félgömböket, majd kettőt-kettőt összeragasztunk, hogy barack formát kapjunk.
- Egy éjszakára hűtőbe tesszük, hogy szépen megdermedjen és másnap lehessen festeni.
- Festés és befejezés
- Ételfestékekkel (sárga, piros, zöld árnyalatokkal) megfestjük a barackokat, majd kristálycukorban meghempergetjük őket.
- Hűtőben pihentetjük, nem letakarva hogy szépen száradjon (szobahőmérsékleten megpuhul)